„your currency is the fear of war.”
a láz meg a köhögés megtámadhatta az elmúlt napokban a memóriámat, mert teljesen elfelejtettem, hogy a kígyónál hagytuk abba legutóbb... kicsit nehezebben is hangolódtam rá, mint eddig, de utólag azt kell mondanom, hogy ez csak a fokozatos felépítés miatt lehetett, muszáj volt lassan kezdeni, hogy a vége kiemelkedhessen (ez magyarázkodásnak hat, pedig tényleg így gondolom). csak ha visszagondolok, akkor látom csak, hogy mennyi mindent sűrítettek ebbe az egy órába. a dél-kínaiakkal való ellentét ma csak verbálisan volt jelen, de csak azért, mert még nem dőlt el a fallal körülvett városban, hogy ki lesz a tényleges vezető, fájdalmas hátba-szúrások árán billen át a hatalom. ismét lehetőség adódott, hogy marco apja iránti összetett érzéseit boncoljuk kicsit. a kán udvara is fel-felparázslik a miniszterek és a herceg közötti nézet-különbségek miatt. csak az uralkodó ágya marad hideg... (mindig elborzadva olvastam az arany lótusz történeteket, de itt még kegyetlenebbül volt ábrázolva, ahogy fokozták fel a mesével a fenyegetést, és roppantak a kis csontok, brrr...) (++12.28.)