„love may not conquer all, but it can conquer quite a lot.”
...mert a szerelem tényleg sok mindenen átsegít, de ugyanennyi bonyodalmat is okozhat... szerintem ti is pont annyira forgattátok a szemeteket, mint én, amikor a csaj ráakaszkodott rose jövendőbelijére, és egyértelművé tették az írók, hogy már megint szart akarnak kavarni. értem én, hogy bonyodalmakkal lehet kitölteni a játékidőt, de ne nyúljanak már ilyen alantas módszerekhez. de az se’ kutya, hogy most anna-t tartóztatják le, így mind a ketten tudnak majd mesélni a börtönről öregkorukban... de azt is konstatáltam ma, ahogy a kávézóban ott ült egymás mellett mary, edith és tom, hogy mindhárman elvesztettek már valakit, akit szerettek, és ez valahol nagyon elszomorított. de nézzük a vidám oldalt, nem akarok keseregve búcsúzni. örülök, amikor mr.barrow jobbik arcát mutatják, mert ott van benne ez a segítő-készség, csak ritkán bújik ki. bár ’minden fináléba kötelező az esküvő’, de pont olyan szolidan mutatták be az eseményt, mint amilyen szolid volt maga az esemény, nem kell mindig a pucc. és a vége tényleg megható volt, ahogy őlordsága megnyugvást adott mrs.patmore-nak. ($01.15.)
