„you, big bad harv, represent these angry feelings.”
azt hiszem, most először volt olyan, hogy nem készen kaptunk egy ikonikus gonoszt a rajzfilmben, hanem a szemünk láttára jött létre -és egész jó munkát végeztek vele az írók (sokkal jobbat, mint később a batman forever-ben...). jól érzékelhető volt, hogy harvey már korábban is hasadt személyiség volt, a későbbi (nem túl gyerekbarát) külseje csak kivetülése volt a betegségének. sőt, egész a gyerekkori traumákig visszavezették a mentális problémáit. szóval megszületett kétarc, aztán a folytatásban már inkább hagyományos gonoszkodás ment -némi szépség és a szörnyeteg áthallással, de sebaj, mert az első húsz perc annyira működött, hogy ezt is elnézem nekik. ($02.04.)