„james m. mcgill. a lawyer you can trust.”
miért kell mindig védekezniük a spin-off sorozatoknak? miért érzünk kényszert arra, hogy összehasonlítsuk őket a nagy előddel? az a baj, hogy nem tudjuk megítélni, hogy mennyire állnának meg önállóan a lábukon. pedig itt nem is volt rossz az alap-gondolat, mert egy olyan mellékszereplőről gondolták azt az írók, hogy szeretnének vele még foglalkozni, aki fontos volt a breaking bad-ben, de kellően az oldalvonalon volt ahhoz, hogy legyen még a történetében spiritusz. hogy bemutassák, hogyan jutott el a simlisség csúcsára. és az első két rész alapján úgy tűnik, jó is lesz ez a ló, amire tettek. bob odenkirk emlékezetesen és szerethetően hozta a szerepet anno, és most is tudja kis finomságokkal érzékeltetni, hogy bizony még hosszú az út, mire kibújik a saul berenson nevű pillangó. addig még végig kell botladozni a humorral és izgalommal kikövezett úton. mert tudomásom szerint az első szándék vígjátéki könnyedség volt a készítők részéről, aztán egyre sötétedett be a hangulat. de erre szükség volt, ha mélységet is akarnak adni neki -és érződik, hogy megvan erre a szándék. én a bb-s utalások közül nem a felbukkanó szereplőknek örültem a legjobban, hanem hogy hozták magukkal a képi világot, a színekkel és közelikkel való játékot, amerika déli segglyukának hangulatát. és a ráérős tempót, azt a csöndet, ahol minden légyzümmögés tisztán kivehető (ha megnézel egy másik ügyvédes sorozatot, ott biztos nagy a pörgés a tárgyalóteremben, szerintem ez a megfagyott világ közelebb áll a valósághoz). jézusom, mennyit tudok pofázni, rossz hatással van rám saul jimmy... ($02.22.)
