„to me belong vengeance and recompense. their foot shall slide in due time. the day of their calamity is at hand. and the things that shall come upon them make haste.”
...hát túl sok vidámság nem szorult az epizódba... de mit is várnék ennyivel a vége előtt, amikor igazán meg kell mártani a szereplőket a szarba. szép véraláfutásos keretbe foglalták a kínzásokkal a részt -bár más érzelmek kapcsolódtak hozzájuk. mert hiába bírjuk mr.proctor hideg elegáns őrületét (az a tűztől elsétáló lassított képsor ma is, wow!), azért a többiekért sokkal jobban aggódtunk a végén (azért tetszett, hogy elhitették egy pillanatra proctor bűnbánatát a bevillanó képsorokkal, de ő maga is belátta már, hogy képtelen megváltozni). mert persze azt az első pillanattól tudtuk, hogy az ezredes kemény ellenfél lesz, de most mégis nehéz szembesülni azzal, amikor lecsap a haragja. és nem bízok az írókban (főleg az idei ámokfutás után), hogy mindenki épp bőrrel megússza az utolsó nagy közös kalandot (az sem jó jel sosem, amikor elővesznek egy megismerkedős flashback-et... de tényleg milyen fiatalnak tűntek a srácok!). ja, és ott volt még deva is... áhh, hagyjuk... ($03.09.)