„i looked around the room at these good people, i wondered what made them so ready to watch us burn. regardless of the evidence, they only wanted one outcome.”
ejj, várható volt, hogy ’nemszeretem’ epizód lesz, és be is jött a félelmem, az első felét végig puffogtam. egész egyszerűen nem bírom elviselni az emberi butaságot, az egyszerű gondolkozású nép megvezethetőségét, a korlátolt gondolkozást, az esztelen hőbörgést. és hát ez mind csőstül jött a kirakat-perben, ahol nem csak hősnőnkben gyűlt a tehetetlen düh, hanem bennük, nézőkben is. és akkor még nem szóltam arról, hogy az emberi gonoszság is beóvakodott a képbe, mert azt dramaturgiailag jobban viselem, mint a ’gyújtsuk fel!’ típusú hőzöngéseket. és hát emelte a vércukor-szintemet, hogy egy brutális fordulatnál vágták el a szép vörös történetét. de aztán belovagolt a fehér herceg (ló nélkül), és minden megváltozott. megértettem, hogy kellett ez a lelki állapot, hogy claire eljusson arra a pontra, ami kiemelkedően fontos az itteni életében -hogy beavasson valakit minden titkába. hogy ne csak a(z igen erőteljes) szexuális vonzalom alakuljon ki, hanem a bizalom is. ($04.21.)
