(cowboys vs texans)
az életben nem mindig van happyend... készítői szempontból is érdekes lehet, hogy az elején érdekesnek tűnő figurák elegek lesznek-e a csapat számára, hogy megragadjanak. és most sajnos nem ez volt a helyzet, pedig tök lelkesen tudtam szurkolni zokis-charles-nak meg e.z.-nek. az 53-as keretszűkítés miatt nem szeretjük ezeket az utolsó részeket (és akkor ez még hol van ez a játékosok érzéseitől -bár most o’brien edző egész jól elmagyarázta mindenkinek, hogy mi volt a döntés oka). azért volt itt humor (soccer-girl vs dagi vince field goal battle), meg epikus zenére vágott kemény edzések. ($09.11.)
azért érdekes lutri lehet egy ilyen sorozatot forgatni (hihetetlen villám-tempóban, tenném hozzá, mert a vasárnapi meccs után már kedden adásba mennek a részek). mert oké, hogy tudható előre, hogy lesz néhány arc, aki stabil pontja a csapatnak, és elég érdekesek ahhoz, hogy alapozni lehessen rájuk (jj tévé-sorozatos múltját nézve ez adott volt, bár a kezdeti jj percek eléggé megfogyatkoztak a végére). azt viszont nem lehet tudni, hogy a kötelező újonc-szegmensek megtölthetőek-e kellő anyaggal, hogy meglesznek-e azok, akikre érdemes fókuszálni. könnyen tudtam szimpatizálni a csapattal, bill o'brien kezdetben suttyónak tűnő stílusa is elfogadhatóvá változott, főleg, amikor kiderült, hogy mekkora szíve is van a smirgli alatt. tudom, hogy minden évben megígérem, hogy figyelni fogok azokra, akik közelebb kerültek hozzám ez alatt a pár rész alatt, aztán persze ez elsikkad a mindennapi nagy rohanásban. mondtam már, hogy koca-szurkoló vagyok...? (nekem a hardknocks azért várós minden augusztusban, mert kellőképp felspannol a szezonra -ezt most kicsit csökkentette, hogy a sportévé előszezon meccseket is közvetített.)
