„16 hours in 19 on the floor.”
már két hete is írtam, hogy nem tudok egyetérteni a morgan által sugallt ’nem ölök’ filozófiával, mert nem érzem járhatónak egy ilyen szétzüllött világban -így kíváncsian vártam a rá fókuszáló epizódot, hátha meg tudnak győzni, hogy tévedtem, és tényleg járható a béke útja. háááát, nem lettem meggyőzve... azt még értem, hogy morgan megzuhant, miután elveszítette a gyerekét is, és csak egyetlen cél vezérli, ölni, ölni, ölni, mindegy, hogy holt vagy élő, mert az élőből is holt lesz nemsokára. aztán egy váratlan találkozás, és némi megszokási idő kell, hogy mindez átváltozzon. és egy erős mentor, akit john caroll lynch hozott a tőle megszokott magas színvonalon. és igen, átéreztem az ő fájdalmát is, és beláttam, hogy miért érzik úgy ők ketten, hogy erre a zen útra kell lépniük -de továbbra sem hiszem, hogy ez üdvözítő lenne. mert lehet, hogy túl cinikus vagyok, hogy higgyek abban, hogy a lélek megmenthető? hogy csak a szám jár, de igazából nem fogom fel, hogy milyen lelki törésekhez vezet egy gyilkosság? lehet, hogy hoztak nekünk egy hangulatos filler epizódot (ahelyett, hogy megtudtuk volna, hogy mi van glenn-nel), de az mindenképp pozitívum, hogy arra ösztönöztek, hogy legalább gondolkozzak el egy kicsit a dolgokról. ($11.02.)