„you need to find that anger behind the anger. and you need to figure out what is really making you mad.”
felbukkan egy anya, egy apa, plusz egy másik apa után nyomozunk -really...? oké értem, hogy a frusztrációkról akartak mesélni, és a legtöbb frusztrációt a szülők okozzák, csak túlságosan megszerkesztettség érzetet kelt így. ráadásul cat-anyu és lucy-apu is két borzasztó ember, kvázi érzéketlen robotok, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi az, hogy szülőnek lenni. tehát jó analógia, hogy androiddal kellett ma küzdeni... tetszik, hogy kara emberibb lett megint egy kicsit, hogy gyűlt és gyűlt benne a frusztráció, aztán kitört -kellett már ez, hogy kicsit közelebb kerüljenek a főnökével a kifakadás után, hogy közös düh-kezelésbe fogjanak jimmy-vel (igen, supergirl mi mást püffölne, ha nem egy fellógatott autót!), és hogy rájöjjön, hogy nem a munkahelyi stressz és a reménytelen szerelem okozza nála a legnagyobb problémát, hanem ennél sokkal mélyebbre kell ásnia, a lelke fundamentumához, a szülei és a szülőbolygója elpusztulásához. (azért most is ott lebegtek a felszínen a feminin felhangok, mert egy nő nem lehet úgy dühös, ahogy egy férfitól simán elfogadják.) (olyan fura pálmafák árnyékában szuperhőst látni, nem...?) ($12.04.)
