„to survive, we do what we must.”
több szempontból is örömteli, hogy jaha kancellár elvétette az érkezési pontot -mert így be lehet mutatni egy újabb vad-kultúrát, és nagyon jól néz ki a wasteland ábrázolása (és a fehéren világító homokot rendre a zöldellő fákkal vágták párhuzamosan, hogy a szemünk hőköljön egyet a kontraszttól). a megmentő csapat kitérőt tesz -finn legnagyobb bánatára, és így a mi bánatunkra is, mert pár rész alatt annyira idegesítőre sikerült gyurmázni a srácot, hogy azt el sem tudom mondani (és nem, nem érdekel, hogy a szösziért aggódik)... clarke és anya nagyon jó párost alkottak, úgy húzva egymást, hogy közben egyre erősebb tisztelet alakult ki köztük -kár, hogy ennek ilyen radikálisan kellett véget vetni. mert bizony a bárka-táborban sajnos nem csak az értelmesek élték túl a zuhanást... raven szála jó, ahogy elfogadja a sérülését (némi segítséggel, de ugye ez nem egy szerelmi szál csírája...?), de ott van mellette a katona-néni feszültség-generátornak, tényleg,akár őt is használhatnák energia-forrásnak, nem lenne kár érte... ($12.09.)
