„they’re the best beet and acorn cookies i’ve ever eaten.”
happy days with carol -meglepő kezdés (főleg zeneileg) a kedvenc női gyilkoló-gépünkkel, aki, ööö, ma egyáltalán nem gyilkoló-gép, hanem mindenki anyukája, egy cukorfalat, aki sütiért csókot lop, aggódik maggie-ért, és bántja a kissrác halála -sőt, minden halál, amit ő osztott ki. és akkor el is érkeztünk a rész egyik fő témájához, mert az egy dolog, hogy zombikba mártogatod a késedet, de ha még élő emberrel kell ezt megtenned, máris máshogy hat rád lelkileg. és ez jól kidomborodott glenn-nél és a nem-tudom-a-nevét néger-srácnál, ahol ez a morális dráma jól keveredett az izgalommal, hogy bármikor felébredhetett volna a két áldozatuk. mert nem mondhatjuk, hogy ne lett volna izgalom, mert rick szavára meglepően hamar ugrottak a gyilkos túrára (persze morgan morgott egy sort, de vele már senki sem foglalkozik...), még az atya is jól hasznosította a múltkor megtalált tökeit, és átment full jules-ba, és imát mondva osztja a halált... hullottak a skulók és az ellenfél emberei, de azért tudtuk jól, hogy az év ezen szakaszában még nem érhetnek el ilyen könnyű sikert, komoly ára lesz még ennek a küldetésnek... ($$03.07.)
