„it’s about motherfucking time.”
ha már ennyi flashback-et kapunk, akkor talán lehetett volna lineárisabb is ez a három epizód, nem...? furcsa döntések az írószobában, amiket követnek a furcsa rendezői instrukciók is -nézzétek csak meg a hacker-srác-üldözést, egymást váltották a darabos vágás és a hosszú vágatlan snitt, a remegő shacky-cam és a szépen sikló kamera-munka. azt mondjuk már megszoktam a sorozattól, hogy imádnak játszani az operatőrök az élesség-állítóval -de most volt indokuk is erre, mert jó pár karakter csillagokat látott a fájdalomtól... oké, gondolhattuk, hogy job kiszabadítására most kerül sor, hisz’ ott a neve a címben, de szerintem egyikünk sem számított rá, hogy a ’legtökösebb sorozat evör’ ilyen halovány kiszabadítást produkál -sőt, egy ponton meg voltam róla győződve, hogy ’oké, most érzelmesen akarják csinálni, nem csinadrattával’, de aztán mégis pufogtatták kicsit a tűzijátékot, de azért nagyon spórolósan... ezen kívül kicsit építettük bunker-t (még mindig bírjuk), és próbálkoztunk proctor lelkének a mélyére is ásni (még mindig creepy). ez mind rendben is lenne, ha meglenne az első három évad ős-ereje -csak nem ottfelejtették a régi forgatási helyszínen...? ($$04.18.)