„the first lady put a bug in his ear.”
drámai veszélyhelyzetekben mutatkozik meg igazán, hogy ki milyen ember... és az a furcsa, hogy meg kéne vetnem claire-t, amiért az aggódás helyett mindent bevet, hogy megszilárdítsa a pozícióját (legyen bármi is frank sorsa), de egész egyszerűen lenyűgöz, ahogy keveri a kártyákat. persze, ha kell, látszatra elő tudja adni a megrendültet, de ugyanakkor simán megzsarol embereket, hogy azt tegyék ami az ő érdekében áll. és ez az érdek egyetlen dolog: bábként irányítani az alelnököt. számít-e az, hogy ezzel megalázza remy-t, vagy hogy frank ellenségét visszaengedi a fehér házba? cseppet sem... doug sem kispályás, belőle kétféle reakciót váltott ki szeretett főnőke állapota: 1. mindent megtenne érte, még a saját szervét is felajánlaná, és 2. felszínre tört a könyörtelen agressziója -ez utóbbi persze előnyös is lehet, ha épp kicsúszni készül a kezéből a kabinet irányítása... kevin spacey-nek az epizód nagyrészében csak feküdnie kellett, de azért kitaláltak pár hagymázas álmot frank-nek, hogy azért ne kelljen kihagyni a teljes epizódból, és ezekben az tetszett, hogy tényleg frank-re jellemző dolgokat mostak bele, a polgárháborús katonát és az evező-padot. ($$04.24.)