„-i’m not a god.
-i know that. i saw your pecker. what kind of god would have a pecker that small?”
újabb epizód, amikor rengeteg helyszínre látogattunk el, de nem érződött zavarónak ez, mert többször is szépen felelgettek egymásra a szálak. ismét kört írtunk le, északról északra, de ennek így kellett lennie, mert jon-nal kellett kezdenünk, ez járt nekünk, hogy lássuk, hogy a sokktól eltekintve még mindig a régi snow, akinek nincsenek jó hírei a túlvilágban hívőknek, viszont már nem is érzi úgy, hogy hűséggel tartozik az őrségnek. a másik, ami már járt nekünk, az a halott ollie arca volt... voltak olyan utalások, amik csak a vége után kristályosodtak ki, mert elsőre feleslegesnek tűnt, hogy arya elsorolja a családtagjait (miközben cool módon a következő szintre ér a felkészülésben), mert igazából ez azoknak a feledékeny nézőknek volt egy kis súgás, akik elfelejtkeztek rickon-ról. mert az ifjú legény visszatért (osha-val az oldalán, persze), egy egészen elkeserítő helyzetbe... bran-nek nincs is joga panaszkodni, mert ő legalább nincs közvetlen életveszélyben... viszont továbbra is sokat tanul a világmindenség fontos dolgairól, most például azt, hogy az apja nem volt az a száz százalékosan igazmondó, mint eddig gondolta... meeren és királyvár hasonlítottak egymásra a leginkább, mert varys az új helyen is elkezdte építgetni a kismadár-hálózatát, addig otthon qyburn szépen átvette a régit. mondhatjuk, hogy tyrion-ék kvázi kistanácsot alakítottak a piramisban, hasonlóan kínos perceket hozva ezzel a show-ba, mint az igazi kistanács ülése... ($$05.09.)
