„all religion is a foolish answer to a foolish question.”
a gyászidőszak mindig kibaszott nehéz dolog... nem hittem volna, hogy elveszik tommy egyetlen esélyét a boldogságra, de megtették, úgyhogy semmi csodálkozni való nincs abban, hogy az epizód nagyrészét rászántuk a megzuhanására. és ahogy ő gyengélkedni kezdett, úgy jelentek meg a családon is a repedések egyből, tisztán látszik, hogy mennyire erősen ő a ragasztó-anyag a különböző shelby-k között. érdekes volt ez a lelki utazása, ami egy tényleges utazásba manifesztálódott, mert úgy sikerült kilépnie az apátiából, hogy közben tisztában volt a gyógyszer fals mivoltával -csak tudnám, hogy mi a faszér’ fogalmazok ilyen szofisztikáltan egy ilyen sorozatnál... (bár gondolom az sem volt véletlen, hogy tommy utazása közben ilyen szép tájképeket kaptunk...) cilian murphy persze megint mindent beleadott, a kínzós jelenetben érte el a csúcspontját a karakter mélybe-zuhanásának. bármennyire morog arthur és john, őket is érdemes egy kicsit elővenni, mert náluk is bizonyosságot nyert, hogy nem kegyetlen vademberek, bizony elő tud kerülni a szívük, ha olyan szituáció adódik. bár grace ott marad mindenki szívében, azért jó volt visszakapni a régi tommy-t az epizód végén. ($$05.23.)