„the daily routines of lallybroch worked like a tonic on our battered souls.”
oh, a régi főcím, a zöldellő tájképek, a nem szűnő esős időjárás, mind-mind visszahozták a régi hangulatot és emlékeket... persze a skótok még mindig bonyolult népség nehéz kiigazodni rajtuk, de valószínűleg ezt a tájjal szívják magukba. mert bizony nem volt menekvés, egyből bele kellett vetnünk magunkat a helyi politikába, a meggyőzés művészetébe, a hatalmi harcokba. mert persze még mindig ott sötétlik a fenyegetettség árnyéka nem csak a fraiser-eken, de az összes skót klánon -csak kár, hogy nem lehet mindenkinek elmondani, hogy claire honnan is szerzi az információit... viszont azt ki lehetett használni, hogy boszorkánynak gondolják, és szépen rá is játszott erre a leleményes asszony. azért jó, hogy visszahozták a jamie-be nagyon szerelmes szolgálólányt, mert érzelmeket hozott ebbe a kicsit száraz epizódba. meg jó is az, ha nem felejtünk el dolgokat, még ha erény is lenne a megbocsátás képessége... a hadsereg-gyűjtés közben jamie családfáját is feltérképeztük kicsit, ügyes árukapcsolás ez így... (oké, hogy visszatértünk a gyökerekhez, de azért kicsit hirtelen vágtuk el a francia szálakat, épphogy csak megszerettük/megutáltuk az ottani karaktereket...) ($$06.02.)