„all the night creatures are gathering around you. see the moonlight catching the raven’s wing. the sheen on the fox’s pelt. the scent in the air when night birds take wing. they make you drunk with love. don’t be deceived by them, vanessa ives. they are false lovers.”
ismét megmutatkozhatott a zene ereje, mert az epizód tele volt érzelmes pillanatokkal, és a háttérből előtolakodó zenének nagy szerepe volt, hogy igazán tudjanak hatni ezek a pillanatok... a legérzelmesebb szál most is a teremtmény-nek jutott, illetve most már nekem is lassan john clare-nek kéne hívnom, mert szépen vezetik őt végig az újra-emberesedés útján, és nagyon lehet örülni annak, hogy a családja nem utasítja el undorodva, hanem szeretettel visszafogadja őt (és ismét a csúcspontok közé tartozott a ms.ives-zal való közös meghitt pillanatuk is)... de nem csak csodaszép volt az epizód, hanem fontos is a nagy egészet tekintve, mert bizonyos szálak elkezdtek egy irányba tartani -egy meglehetősen sötét irányba... a szépség és a sötétség középpontjában természetesen vanessa állt, akinek a megkísértése könnyen megérthető, mert a magányos kitaszítottaknál sosem kell túl nagy lökés, hogy a rossz oldalra kerüljenek... de most hogy így megígérték nekünk a világvégét, hát jöjjön is el, hadd borzongjunk kedvünkre az apokalipszison... ($$06.15.)