„if there were 200 infidels standing on the road, i would gut every one of them like a goat.”
sose hergelj fel egy hegylakó harcos afganisztánit, mert vérben tocsogva fogja levezetni a dühét... oh, már el tudják érni, hogy egy jelenet nyitányában azt tudom mondani, hogy ’ajjaj!’, mert belegondolok, hogy az aktuális ártatlan szituációból mekkora baj lehet -mondjuk például ha martha lakásán agent beeman és ’clark’ találkoznak... szerencsére jól működik a szovjet kém-hálózat, így elkerültük ezt az igencsak veszélyes szituációt, de folyamatosan ott vannak a levegőben ezek a veszélyek... már megint a paige-es szálat élveztem a legjobban, pedig nem kezeli a legjobban a család a nagy titkot, mert a tinilány mindent tudni akar, nem törődve azzal, hogy ki hallja a beszélgetéseket, a szülők viszont legtöbbször vonakodnak válaszolni, csak hümmögnek gondterhelten, odavetett fél-mondatok között. de valahogy mégis különleges hangulatot ad az utóbbi részeknek ez a játékszabályokat megváltoztató fordulat... (azt is szeretem, amikor némasággal hoznak létre egy erős pillanatot, és clark martha előtti philip-pé válásánál nem is volt szükség szavakra.) ($$10.08.)
