„„bite the bullet, baby. bite the bullet.””
(◄◄) mark frost jó tanítványa volt david lynch-nek a képi világ creepy-esítésében, és egyébként nem kell sok, hogy a néző furán érezze magát, csak kreatívan kell használni a közelieket (pl. jacques szája a középpontba kerül az undorító sztorija alatt, vagy amikor doktor jacoby szemére fókuszálunk, majd ebből jön a vágókép a rulett-kerékre) -de az is jó, ha egyedi beállításokat alkalmaz a rendezés (nem tudtam nem észrevenni, hogy hank pont úgy állt meg az egyik jelenetben, hogy a falon lévő szarvak pont a fejére passzoltak)... az egész rész nagyon finálésan volt felépítve abból a szempontból, hogy szétterítette negyvenöt percre a cliffhanger-cunamiját, azaz minden szálra jutott valami meglepő, sokkoló, elgondolkodni-való. bár a sorozat eredeti vetítési korszakából csak nagyon felszínesek a tévés ismereteim, ennek ellenére ki merem jelenteni, hogy ez a fajta sokkoló befejezés újdonság lehetett a nézőknek, mint ahogy az is, hogy ennyire összefügg a nagy egész, és nem csak heti negyvenkét percben lehet gondolkozni íróként (vagy csak a vágyaimat akarom kivetíteni, hogy ez egy korát megelőző modern látomás volt...?) ($$11.25.)
laura palmer plasztikba csomagolva. cooper ügynök kávét iszik. táncol törpe. a baglyok nem azok, amiknek látszanak. mindenkinek ezek jutnak eszébe, ha nagyon régen látta a twin peaks-et, mert ezek épültek be a kollektív tudatba. pedig a sorozat ezeknél sokkal több, és főleg itt az első évadban még nagyon nem az a mindfuck, ami később olyan legendássá tette. mert hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mennyi humor volt a show-ban, hogy mennyire hangsúlyos volt a nyomozás és a szappanoperai jelleg. hogy először csak a felszínt jártuk körbe ebben a baljóslatú kisvárosban, és csak később merültünk el igazán. nekem ezzel nincs igazából bajom, csak megszólal az andalító főcím-zene, és máris érzem, hogy megérkeztem, nagyon szívesen nézem ismételve is az epizódokat, húz magával az egyedi hangulata, sőt, az újranézésnek hála tudom vadászni az apró jeleket / fél-mondatokat, amiknek később jelentőségük lesz.
