„we have to be able to defend ourselves. these are the people that dropped the atom bomb twice.”
azt hittem, hogy az epizód címe arra utal, hogy valami nagy esemény történik, és ennek a következményeit nézhetjük meg aztán -de aztán hamar kiderült, hogy megint egy kulturális referenciát használtak a sorozathoz, egy korabeli filmet, amit ezen a címen mutattak be. és nagyon tetszett, hogy az összes fontos szereplőnk ezt nézte a katódsugaras tévéjén, és mindenkit mélyen megérintett az, amit látott. mert a mai világból már nehéz átérezni azt, hogy mennyire közel is állt a világ ahhoz, hogy bekövetkezzen az, amit ebben a filmben is oly’ plasztikusan ábrázoltak: azaz az atomháború réme fenyegetően terült szét a földkerekségen (még azt is hallhattuk oleg-től, hogy az elavult szovjet technikának köszönhetően tényleg csak a kezelőszemélyzet lélekjelenlétén múlt, hogy nem indultak el a rakéták nyugat felé). és nem véletlen az sem, hogy a sokat lelkizős paige-et viselték meg legjobban a látottak. még szerencse, hogy épp’ egész jó viszonyt ápol az édesapjával, aki megértően próbálja a kislányát bevezetni a vezetés rejtelmeibe (tipikus apás dolog ez, nem?), mert ezzel ellensúlyozhatja a letargikus hangulatát. eközben elizabeth lelkét egész más fúrja, mert komolyat kellett előrelépnie a koreai vonalon -mindig meg tud lepni ez a nőszemély, hogy ennyire hidegvérrel tudja kezelni az ilyen sikamlósabb küldetéseket is... (egyébként nem csak a film-részletek miatt, de bizonyos dalok használata okán is popkultúra-heavy volt az epizód.) (#02.06.)
