„creating false stories doesn’t make democracy more equal. it harms it deeply.”
azt hiszem eddig elmulasztottam dicsérni rupert friend-et az idei alakítása miatt, pedig minden tiszteletet megérdemel, hogy ilyen nagyszerűen birkózik meg ezzel a bonyolult átváltozással, hogy úgy érzékelteti a karakter állapotát, hogy nem érezzük soknak. és nagyon örültem, hogy az epizód egy részét rá és claire danes-re bízták -és nem csak színészi szempontból, de volt bőven megbeszélnivalója ennek a két szerencsétlen sorsú ex-cia-snak... továbbra is örömmel hallgatom elizabeth marvel-t is a sorozatban, mert a hangjában megvan az az erő, ami miatt elhiszek neki minden szót, és azt kívánom, hogy intellektuálisan fölé tudjon kerekedni vitapartnerének -akiről valljuk be, csak egy fröcsögő szájú hazug jobbos, aki az agresszión kívül más kommunikációs formát nem ismer. és ez azért fáj, mert nap-mint-nap találkozik ilyenekkel az ember az internet pöcegödrében. és talán pont ez az, amiért nem akar olyan könnyen csúszni ez az évad, mint az eddigiek -mert fájóan aktuális... nem csak a cliffhanger előtti váratlan események miatt működött ez az epizód (számomra jobban mint az ideiek), hanem a színészi játék és a kirakósból összeálló kép megvilágosodása is sokat hozzáadtak. (#04.04.)
