„i can’t be your girlfriend anymore.”
ki a fene gondolta az elején, hogy attól leszek boldog egy kémes sorozat nézése közben, ha intim családi pillanatokat mutatnak...? pedig megint azok voltak a legjobb pillanatok az epizódban, amikor a szülők interakcióba léptek paige-el, tisztáztak dolgokat, vagy csak lelkileg támogatták (szegény henry-t már kezdem sajnálni, hogy kimarad ezekből a meghitt pillanatokból...). és most ugye volt miért pátyolgatni paige-et, mert végre elszánta magát a kapcsolata befejezésére (persze, titkokra nem lehet építkezni hosszútávon), és végtelenül örülök annak, hogy itt sem érződött tinilányos hisztinek a szakítás -bár ennyi tinilányos pillanat még simán beleférne a karakter összetettségébe... eközben egy kvázi családtagtól is búcsúzni kényszerültünk, mert nem csak jennings-ék, de én magam is úgy tekintek gabriel-re, mint egy pót-apafigurára az életükben, és akkor is meg fogják érezni a hiányát, ha azért nem volt tökéletesen felhőtlen a viszonyuk -és az elválás sem (legalábbis philip kapott néhány komolyabb szót is az utolsó pillanatban). most már kíváncsi leszek, hogy mire megyünk az idei gabonás főszállal -ahogy abból is kisülhet valami pikáns, ha elizabeth magára veszi a ’megcsalását’... (#04.30.)
