„looks like slow kung fu.”
...mármint a tai chi-re vonatkozik az idézet, de kiterjeszthetjük ezt az értelmezést az egész sorozatra is, ami olyan mint egy jól működő lassított felvétel... még az autós üldözéseiknél sem piszkálják a sebváltót, hanem pont olyan tempóban követnek valakit a kocsikkal, ahogy a jól dolgozó kémek tennék a valóságban... persze lehet kvázi kém-tevékenységet folytatni durvább módszerekkel is -mondjuk rátörni valakire az ajtót és feltúrni a szobáját, de ezt a módszert inkább a szovjetek preferálják... oh, de hagyjuk a kémkedést, mert megint annyi csodálatos drámai pillanat az epizódban... keri russell szokás szerint csodálatos volt az összes jelenetében, és a lányával való őszinte beszélgetésében leginkább azt szerettem, ahogy a szeme alatt kirajzolódtak a kis erek, mert valahogy még nagyobb súlyt adtak az amúgy is súlyos mondandójának... abban viszont tévedtem, hogy hősnőnk a behálózott megfigyelt személye miatt féltékenykedni fog -mert pont hogy philip büszkeségét baszkurálja az, hogy ő nem volt képes megtartani a saját behálózott személyét... gabriel önkéntes nyugdíjazása után visszább-léptünk eggyel, így újra jöhet a feszült viszony claudia-val... (#04.30.)
