„sapiens live in a world designed by their worst fears. and nothing terrifies them like difference.”
tök örülök annak, hogy akkor is érdekel a karakterek sorsa, amikor külön utakon járnak (és ma inkább ez volt a jellemzőbb, mint a közös jelenetek) -még akkor is, ha a nagy események árnyékában csendesebben töltjük ezeket a perceket velük. mondjuk egy családi viszály kipattanásával indiában. vagy egy cuki reunion-nal koreában. vagy elnyújtott szavakat hallgatunk bug-tól, vagy indokolatlan pucérkodáson legeltetjük a szemünket berlin-ben, értitek, hogy mit akarok mondani, nem...? meggyőződésem, hogy nem csak a zenei rásegítésnek köszönhető az, hogy a közös részek ilyen erőteljesek tudnak lenni, hanem ezeknek a külön épített erős karakter-alapoknak is -pedig ma még a ’what’s going on’-t is bevetették újra a biztonság kedvéért, hogy biztos, hogy mosolyogva érjünk el a végefőcímig... úgy tűnik, hogy felerősítik az univerzum-építésüket is, mert sokkal több sensate él a világban, mint ahogy azt a kezdetekben gondoltuk. úgyhogy már csak a nagyon gonosz szervezettel kell leszámolni, hogy ők, az evolúció lépcsőfokai biztonságban élhessenek -nem lesz ezzel gond, mert az anonymus segítő kezet nyújt... na jó, viccelek, igazából az a határozott erő kell majd a harchoz, ami most jól feltüzelte a mi nyolcasunkat. mert elég volt a bujkálásból, jöhet a nyílt konfrontáció! (#05.12.)
