„take your hands off my daughter or i promise you, i will pursue a suit seeking the kind of damages that end the careers of men like you.”
továbbra is központi témaként tekintenek az íróink a család szerepére, ami nem baj, mert így érzelmileg tudják ellensúlyozni a nagy kavarást, amit főszál néven az arcunk elé raknak... és persze lehet kiabálni, hogy ’uhh, cheezy’, mert tényleg túlvezérlik az érzelmeket bizonyos jelenetekben, de az ember már csak olyan egyszerűen van összerakva, hogy a túltolt érzelmek hatnak rá a leginkább egy-egy alkotást látva. és ne mondjátok azt, hogy nem szúrt egy kicsit a szemetek, ahogy hallgattátok nomi-t a testvéri szeretetről beszélni, vagy hogy nem éreztetek elégedettséget, amikor watchovski-ék visszakoztak a hülye drámától a templomban, és inkább happy-vé kerekítették az esküvőt is. de persze ott volt a másik érzelmi véglet is, mert minden nézőnek összetörték a szívét, aki veszítette el már valamelyik szülőjét. de nem mindig ilyen direkt a családi témák által keltett érzelmi gócpont -kala-nál pl. csak mellékesen került szóba a gyermekáldás, de még így is kiakadt szegény lány tőle... meg egyébként is, nem kell a hagyományos család ahhoz, hogy érzelmi csúcspontot csikarjanak -elég egy hiperaktív latin lány, aki csodát művel a beszélőkéjével... (#05.14.)
