„you have never seen another ’pino’ besides pino’s?”
damn, aziz, what have you done... itt fekszem egyedül az ágyamon, nézem az indie-filmmé hizlalt epizódodat a sorozatból, ami teljesen felkavarta az érzéseimet: szomorú vagyok, mert pont olyan kapcsolatra vágyom, amit bemutatsz, amiben tökéletes az összhang a két fél között, jó nézni a találkozásaik minden pillanatát; ideges vagyok, mert nem akar eljönni az a pillanat, amikor végre mindkét fél kimondja az érzéseit, amikor beteljesül ez a szerelem; boldog vagyok, mert imádom nézni alessandra mastronardi mosolyát, imádok elveszni az apró pillanatokban, imádom azt, hogy míg a szám mosolyog, addig a szemem is jóllakik az értő-kezű rendezéssel, a hosszú mozgó-beállításokkal, az ősz színeivel. nem akarom, hogy véget érjen az ősz és a tél, ugyanakkor nagyon várom, hogy végre tavasz legyen... (#05.20.)
