„-there was no good choice.
-there never is.”
hjaj, itt állok a hadilábamon, és filózom, hogy mit is írjak... mert az előző rész vége predesztinálta a mai epizód feszültségeit, így előre tudtam, hogy nem fogom szeretni azokat a karaktereket, akik majd lázadozni fognak a logikus lépések ellen (még akkor is nehezen viselem az ilyen típusú jeleneteket, ha ésszel felfogom, hogy ők az életükért, a családjaikért harcolnak itt)... viszont. olyan szépen jöttek ki érzelmileg a sok vitából és vezetői döntésből, hogy nincs jogom morogni. mert újra előkerült az idei évad főtémája, a döntés lehetetlensége, amikor a túlélésért cserébe el kell dönteni, hogy hány ember kerül a nem-megmenthető kategóriába. és egy idő után megtöri az embert, ha folyton felelősséget kell vállalnia az ilyen döntésekért. ezt láttuk kane szemében, és ezt érezzük clarke-on is már epizódok óta, ahogy ma is egy meggyötört lélek ült a kocsiban általa... ja, mert a srácok külön küldetésre mentek, hogy ma is hozzanak egy kis plusz izgalmat, és azért is, hogy jövő héten külön kelljen izgulni értük (vagy akár nem csak most, de jövőre hosszabban is -ha megvalósul a tervük, és egy teljes kört leírva visszatérnek az origóhoz)... (#05.18.)