„it’s not a trick, it’s not a plan. i have joined the monks.”
fake news. sad... moffat-ék nagyon fifikásnak gondolják magukat, mert azt hiszik, hogy játszadozhatnak a nézők érzéseivel, de veszélyes üzem ez, kedves írókáim, mert lehet, hogy néhány éles hangulat-váltás után legközelebb már azt mondják majd, hogy ’ugyanmár, minek adjam oda nektek a szívem, ha tudom, hogy pár perc múlva úgyis kinevetitek’... pedig baromi hatásos volt a nagyjelenet, amiben a doktor végleg elveszni látszott, amiben bill-t átlökték egy komoly határon -aztán vigyorogva visszakoztak a következő pillanatban... oké, azt tudtuk, hogy nem olyan tökösek, hogy az évad közepén ellőjék a regenerációt, de az ember agya vadul kattogott, hogy milyen megoldással állhatnak elő, azon kívül, hogy előugrik a sarokból az ’átvertelek!’ tábla, de sajnos pont ez lett a helyzet... ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy voltak helyzetek, amikor működtek az érzelmi manipulációk -például bill édesanyát beemelni a középpontba tökéletes húzás volt, mert következett a korábban megismert háttértényezőkből, és olyan lelki löketet adott, aminek a hatása alól nem vonhatta ki magát senki... btw, manipuláció -ugye mindenki látta az analógiát a mai világunkra, ahol hamis tényekkel könnyen lehet befolyásolni az emberiséget, akik közül aztán sokan gondolkozás nélkül szolgálják a fasisztoid elnyomókat. de nyugi, a végkövetkeztetés pozitív, lehet még reményünk az emberiségben... (#06.04.)