„-it’s like i’m a fucked-up-shit magnet.
-it ain’t you. prison’s the magnet.”
jóóóó sok idejük van a csajoknak, amit el kell ütniük, szerintem ebből ered az összes lökött ötletük, például hogy levezessenek egy komplett bírósági ügyet dogget-tel a vádlottak padján -de jól működött ennek az összes kelléke, boo, mint a fifikás védőügyvéd, pennsatucky őszinte beszéde, az esküdtek belátása, satöbbi... mert a csajok többsége nem olyan lüke ám, mint amilyennek sokat gondolják őket a rácsokon kívülről -a néger csapat is hamar átlát a kormányzó átlátszó manőverén, miszerint megadják a listáról a legkönnyebben kipipálható követelést, a fontosabbakat meg elfelejtik. és végre a határozott igazságérzetük felpiszkálta chapman-t is, kicsit hiányzott már tőle ez az aktív hozzáállás... bátor módon mozgatják át az írók a karaktereket egyik dobozból a másikba -mármint arra gondolok, hogy alapvetően vicces karaktereknek adnak drámai szálakat, például a kezdetben csak a csipogós hangjáért tartott soso kapta idén a legsötétebb szálat, de morello körül is sokszor sűrítik a levegőt a humorkodás mellett (pedig milyen szép pár lehetnének nicky-vel)... (oh, nem is gondoltam arra, hogy flashback-kel vissza lehet hozni olyat is, aki már nincs köztünk -jaj a szívem...) (#06.15.)