„that is not the dale cooper that i knew.”
ha cooper nem is az, aki volt, így a hetedik részre kezdtek visszaszivárogni a klasszikus évadokra jellemző hangulati elemek, talán most értünk el arra a pontra, amit a régi rajongók igazán vártak... sokszor kerül szóba laura (és az ő legendás naplója (naplói...?), felelevenítettük a lodge-ból való kijutás éjszakáját az igencsak öreg hayward-dokival, shoot, még benjamin horne szemében is megcsillant valami, ahogy egy kívánatos nőre nézett... és azt érezte az ember, hogy elindultunk előre, még duggie-nál sem toporgásban volt részünk, hanem a felrobbant autójával foglalkoztunk, mint ahogy a fejetlen hullánál is tudtak izgatni minket a rejtélyekkel... örültem, hogy diane-t nem csak azért fedték fel, hogy adjanak valami koncot a rajongóknak, hanem a fontos szerepe miatt cooper múltjában -de egyébként sem baj, hogy megtestesült végre cooper diktafonja, mert rém szórakoztató karakterre sikerült a szőke nőszemély, laura dern valószínűleg szitkozódó versenyt nyerne azzal, ahogy köpi a fuckyou-kat magából... (oké, tempósabbak lettünk mára, de azért lynch nem bírta ki, hogy ne percekig mutasson egy bár-béli takarítást...) (#06.23.)
