„breathe, breathe, breathe. and hold, hold, hold. exhale, exhale, exhale.”
ügyesen kihúzták a valós szentfazekak alól a tiltakozási alapot azzal, hogy a sorozat-béli mániákusok keresztény templomokat rombolnak... de a diktatúrák már csak ilyenek, nem tűrik a maguktól eltérőeket. és egész jól fogják meg az elnyomásban élés aspektusait a sorozatban, leginkább a lélekölő bizalmatlanság telepedett ránk (is)... elsőre azt gondolnánk, hogy a kiváltságos feleségek mennyire szánalmasak, ahogy a szülést kezelik, hogy partit kerítenek az esemény köré, hogy eljátsszák azt, hogy ők maguk is végigmennek a vajúdás folyamatán, de elnézve azt, hogy mennyire kétségbeesetten szeretnének ebben a világban a nők gyermeket, már nem tudsz igazán szánalmat érezni feléjük... abba viszont kegyetlen belegondolni, hogy a tenyésztéshez használt szobalányoknak milyen érzés az, amikor a szülés utáni pillanatban elragadják tőlük a gyermeküket... hogy még átélhetőbb legyen mindez, hősnőnk flashback-jével megtámogatták az anyaság érzésének fontosságát... (elindítottunk egy resistance szálat is, gondolom ez lesz az egyik sarokpontja az évadnak.) (#08.22.)