„the roman empire is no more. its power is mostly gone. what’s left is just a sad shadow of its former glory.”
a világtörténelem tele van árulásokkal, hátba-szúrásokkal, pálfordulásokkal -ám vannak korszakok, amikor koncentráltabban voltak jelen ezek az emberi gyengeségek... a mai epizódban mindenki kicsit elárulva érezte magát -lagetha-nak volt ez a legegyértelműbb, hiszen a füle hallatára mondták ki a fájó szavakat, hogy gyengének tartják, akit meg kell fosztani a trónjától; hvitsek-nek nem elég, hogy őrlődik azon, hogy jól döntött-e, amikor york-ban maradt, a testvéri kötelékben sem bízhat, mert ivar gúnyolódik rajta, jobb esetben semmibe veszi; björn megérkezett a meleg földközi tenger hívogató kincsei közé, ám a pusztuló rómát már meg sem közelíti, inkább szicilliában köt ki egy erősnek tűnő vezetőnél -ám hamar kiderül, hogy az erős kéz csak látszat, mert az arabok irányítják a területet, és egyébként is, magas számban tanyáznak a környéken a kémek és az árulók... (örültem, hogy megemlítették a kijevi ruszból érkezett vikingeket, mert gyerekkoromban nagyon szerettem a róluk szóló képregényemet.) az istenek is tudnak csalfák lenni, ám ők talán nem árulják el a híveiket úgy, mint ahogy az emberek teszik -legalábbis floki ebben reménykedik... (#12.18.)