„women are supposed to be mothers. it’s supposed to be natural. it comes with the tits, right? the equipment is pre-installed.”
azért kellenek a flashback-ek, hogy ellensúlyozzák azt, hogy a férj jelenleg egy pöcs, hogy lássuk, hogy igenis volt indoka ennek a csodálatos nőnek arra, hogy hozzáment ehhez a sráchoz, mi...? a múltban játszódó műveknél mindig árgus szemmel figyelem, hogy mennyire tud beszűrődni a korszellem a háttérbe, és most bőven volt olyan pillanat és mondat, aminél felkaptam a fejem, mert érezni lehetett általuk az ötvenes évek problémáit -a kommunista üldözést, a kisebbségi elnyomást, a nők lenézését. persze ez utóbbin lesz valószínűleg végig a legnagyobb hangsúly a sorozatban, hiszen egy kompetens, már-már túl modern nő a főszereplőnk, aki nehezen viseli, ha egy férfi lekezelően viselkedik vele -legyen az akár egy döntési joggal rendelkező hivatalos személy is... gyanítom, hogy mrs.maisel színpadi szövegeinek többsége is a női szemszöget fogja hangsúlyozni, de ez nem is baj, amíg ilyen erős sorokat adnak a szájában az írószoba lelkes alkotói, amikben maró gúnnyal tudnak rávilágítani az igazi női problémákra -például az anyaság kérdésére... (az előző résznél nem említettem, de most már muszáj amiatt örvendeznem, hogy közös jelenetekben láthatom tony shalhoub-ot és kevin pollack-ot!) (#12.31.)
