„for war is coming, and it will be like ragnarok. ivar will be like the wolf fenrir, and flames will dance in his eyes. and he will try to tear the sky apart!”
ezek az északi népek nagyon nehezen tanulják meg, hogy óvakodjanak a szőke nőktől... bár hosszú idő után lagertha most volt a legszimpatikusabb, főleg a csendes beszélgetésük működött nagyon björn-nel. mintha a búcsúra készülődne kattegat királynője... először féltem, hogy torvi féltékenykedésével akarnak fárasztani, aztán megnyugodtam, amikor kiderült, hogy milyen modern nő ő, aki el tudja viselni, hogy az imádott férfija továbblép, aztán megint aggódtam egy sort, amikor ott zokogott a háttérben a szöszi -de ennyi lelki törés azért még belefér... a volt rabszolgalányt viszont borzasztóan írja michael hirst, folyton ott ólálkodik a háttérben gonosz tekintettel, és csepegteti az édes mérget ubbe fülébe -remélem valami borzalmas halált hal hamarosan... vicces látni, hogy björn milyen hamar váltott, és a szendét lecserélte egy ál-szendére, azaz egy perverz szőkére (ezek az új népek a finnek ősei? mert más nyelvet beszélnek és rénszarvasokat abuzálnak...) (btw, björn szem-meresztgetései egyre közelítik a ragnar-i minőséget...) floki-éknál csak egy szőkét találnék az analógiámhoz, ő mondjuk a terhességével váltotta ki az ellenérzéseimet. de nem kell ahhoz szőkének lenni, hogy a várandósságával bonyodalmat okozzon valaki... (##01.04.)
