„you were right. we can fight back.”
hogy ezek a gonoszok mennyit tudnak monologizálni -aztán mi lesz a végük? felszívják magukat a fizikai harchoz (jelen esetben egy kis kree-turbóital adja a segítséget), hogy aztán drámai küzdelemben alul maradjanak (szép adalék volt a végjátékhoz, hogy jemma kassius saját módszerével vihette be a kritikus döfést)... nagy volt a pörgés megint, hisz’ a visszatérés volt a tét, de engem az epizódnak leginkább az az aspektusa foglalkoztat, ami lelkileg ki fog hatni a sorozat jövőjére -azaz hogy most csak húzzák az agyunkat coulson végjátszmájával, vagy tényleg fel kell készülnünk a búcsújára (megint); vagy hogy daisy hány epizódon át fog durcázni azért, amit coulson tett vele; vagy hogy yoyo miként dolgozza fel, hogy a dns-éből létrehozott jövő-verzióját olyan rossz állapotban látta... az ilyen nagy téteket tartalmazó epizódokban gyakoriak a hősies önfeláldozások, és jól is működnek az ilyenek érzelmileg, még akkor is, ha egy nemrég csatlakozott mellékkarakter hozza meg az áldozatot (vagy akkor is, ha az adott karakter adottságait tekintve nem úgy tekint az elmúlásra, mint mi emberek). (mit ne mondjak, azért kihasználták azt a készítők, hogy a kree-k vére kék színű, mert így a tévécsatornánál sem panaszkodhattak, hogy miért öntöttek ki belőle annyit az epizódban...) (##02.03.)