„one life, one opportunity”
oh, elértünk az évad azon szakaszába, amikor betoppan roman coppola, hogy valami kilógót és egyedit tegyen le az asztalra -ezúttal nincs ló és nincs dokumentarista stílus, sokkal inkább egy színházi ihletésű lebegős félórával lettünk gazdagabbak, ahol elmélyülhettünk a tea-szertartás apró nüanszaiban, miközben a két főszereplő közti viszony lelki csomóiból is nagyokat kortyoltunk... és jól állt a sorozatnak ez a szimbolikus elemelés, ez a színpadra épített bambusz-erdő, ahol nyugodtan ki lehetett kiabálni az érzéseket, ahol vitába lehetett szállni a kételyekkel, és ahol aztán mind hailey, mind rodrigo rossz következtetésre jutottak... (lehetett volna az, hogy összehozzák a két karaktert, és aztán minden marad a régiben, de sokkal érdekesebb így, hogy végigvesszük, hogy milyen hatással van a személyiségükre ez a kapcsolat.) (##02.18.)