„your family is gone, but you’re still my brother.”
sokat foglalkoztatják manapság az írók az ex-felcsert/jelenlegi szociális munkást, kicsit olyan, mintha nála futnának össze a szálak. mert hát valakinek össze kellett raknia frank-et a múltkori csúnya sérülések után (és persze közeliben kellett mutatni a nyílhegy kihalászását a vállból...), ő próbálja rendberakni a szétesett veterán srácot is (nem sok sikerrel, mert egy kis csalódást is véresen torol meg egy kiszámítható mégis hatásos jelenetben), és persze hozzá rohan egyből billy is, miután megbizonyosodik arról, hogy a barátja életben van... azt gondolom, hogy ha nem lenne háttértudásom billy karakteréhez, akkor sem ébresztene bennem bizalmat (fölényeskedés, szép öltöny, kockás has, sértődékenység szex után) -és persze így az évad felénél illő volt megtudnia minden nézőnek, hogy nem is érdemli meg azt a kvázi testvéri bizalmat, amit frank is érez iránta... azt hinnéd, hogy a családi mellékszál csak visszahúzza a sorozatot, pedig szívszaggató nézni, ahogy a gyerekek kifordulnak magukból, és ahogy az apjuk (micro) tehetetlenül nézi a családja széthullását a monitoron keresztül... nem mondhatjuk, hogy pumpálta volna az adrenalint az epizód, de az átvezető jellege miatt ezt nem is nagyon várhattuk el... (##02.23.)
