„fuck unconditional love. hate keeps me warm at night.”
ühüm, azzal akarják közelebb hozni hozzánk a c-és-d-blokk királynőit, hogy közel engednek hozzájuk egy-egy már általunk szeretett karaktert? az eredmény mindenesetre felemás, mert míg a gyengélkedőn aranyos poénkodásba megy át a megtisztulós ismerkedés, addig red-éket a kártyázáson túl csak a gyűlölet és a harag tartja egyben... de minden jó dolog képes megromlani a börtönben, chapman-nek megint az lesz a veszte, hogy túl lelkes valami miatt (pedig tök szép gondolatok vannak a megszállottsága mögött, egy kicsivel jobb körülményeket akar elhozni a börtön népének. ja, és szívmelengető volt a békülésük maria-val is.)... szegény gloria sem élvezheti, hogy ennyi idő után rázhatja kicsit a csípőjét, mert a féltékenység átka egyből lecsap rá (luschek-et ne kárhoztassuk, egy jól csavart csípőmozdulat minden férfi (khmm) szívet megkeményítene)... és taystee meghallgatása is pont ilyen kettős volt, mert épp’ emeltük a kalapunk, hogy caputo milyen szépen kezeskedik a lányért, amikor az ügyésznő közbeszólt (oh, és nagyon szeretném, hogy a fig/caputo páros tartós maradjon! légyszi!)... (aha, szóval almeida-t azért tartották meg idénre, hogy a lánya vezetésével hülyeséget csináljon -mondjuk elég idő jutott az elkeseredésének ábrázolására, úgyhogy megérthető a kétségbeesése tulajdonképpen.) (##08.03.)
