„c-block versus d-block. it could be very motivational.”
jó erősen megalapozzuk a főnök-asszonyok motivációit, de kellenek ezek az erős alapok, mert ezekre épül a szigorított teljes világrendje... mert anno béke honolt a blokkok között, csak aztán bekerült ez a két gyilkos természetű nőszemély, és megmérgeztek mindenkit a toxikus viselkedésükkel -és ahogy az már csak lenni szokott az ilyen konfliktusoknál, az eredeti indokok már rég elfelejtődnek, csak a régen beidegződött utálat marad. bár ez esetben annyiban módosul el, hogy mind-a-két öreglány még él, úgyhogy első kézből szíthatják a kedélyeket... jó kis karakter-pillanatokkal volt ma is végigpettyezve az út, gloria lépéseivel az egyik blokkból a másikba (először félelem, majd öröm és aztán jöhettek az anyai lecsesző szavak), suzanne nagy momentumával, amikor kiáll a barátság fontosságáért freida-val szemben, és persze nem lehetett nem szeretni caputo columbo-s pillanatát (még a klasszikus ’csak még egy kérdés’ mondatot is el akarta sütni, hehe)... az évad ezen pontján már érzi az ember a viharfelhőket, de sajnos tudja, hogy a sorozat dramaturgiájával jár, hogy meg-megütnek néha minket nézőket is... (mi a fene van cindy hátával -vesekő?) (##08.03.)
