„earn trust. if not, they’re gonna skin you alive.”
még csak a második rész, de máris szügyig járunk a füstölgő hullákban... kicsit azt is érzem, hogy nem igazán hagyják lélegezni az anyagot, folyamatosan kapjuk az infókat, fedik fel a rejteget titkokat, a többi időben meg felpörgünk, motorra pattanva autós-üldözünk vagy csak kiosztunk pár pofont. hiányoznak a csendes pillanatok... valószínűleg a határ és a mexikói rögvalóság tehetnek róla, de máris sokkal magasabb szinten tobzódik az erőszak a sorozatban, mint az anya-sorozat a kezdeteinél. és ez még fokozódni fog, amikor igazán elszabadulnak a kölcsönös megtorlások hullámai -az már most látszik, hogy a kartell-főnököt igazi gecinek akarják ábrázolni, akinek egy percig sem okoz álmatlanságot, ha egy ártatlan gyerekkel kell kegyetlenkednie (mert ez még akkor sem oké, ha a családja miatt nem tud tisztán gondolkozni)... az meg igen gyanús, hogy a főhősünknek sutter-ék szuperhősi tulajdonságot is adtak, mert már másodszor válik fontossá az, hogy jó megfigyelő, hogy egy motoron suhanva is simán megjegyez egy út menti rendszámot... (örülök, hogy chucky-nak sikerült új munkát találnia a testi fogyatékossága ellenére is -ilyen cameo-kat várok továbbra is sutter-éktól, mint régi-rajongó-simogatást...) (##09.12.)
