„shit has slid downhill so fast. the rebels were an x-factor no one saw coming. now we need more than the things that your photographic memory can record.”
na, a motoros bandák, a drog-kartell, és a mexikói lázadók mellé már csak a redneck-ek hiányoztak a pálmafák alól... és persze nem érik be sutter-ék annyival, hogy önbíráskodó határőröknek ábrázolják őket, akik kedvtelésből néznek bele a távcsöves puskák célkeresztjébe, hanem az ő szálukat is meg kell bonyolítani egy kis gyógyszer-csempészettel... na nem mintha a magánéleteknél nem azt érezné az ember, hogy mindig rá akarnak tenni még egy lapáttal a titkok feltárásánál -mert mindenkinél ott sötétlik a múlt, van eltitkolt gyermek, van megváltoztatott személy-azonosság. nem lehet, hogy túl közel volt a mexikói határ, és átszivárogtak a szövegkönyvbe az ottani kulturális hatások...? de ez még változhat, ha lerántottuk a leplet ezekről a foltokról, tényleg érdekessé és fontossá válhat a magánélet is. például túlléptünk a szöszinél is a gyerekén való aggódáson, sőt, kifejezetten intelligens karakternek akarják beállítani -csak kár, hogy a férjével kapcsolatos naivitását nem tekerték le egy kicsit jobban ugyanezzel a mozdulattal... a klub-élet rendben van, ott a vér a pucában, összeakaszkodnak a srácok akár a nagyobbakkal is -plusz én tökre bírom, amikor az öreg mayan alvarez tanácsokat osztogat. (##09.27.)