„we don’t need to be embarrassed by what we do. we should be proud of our perversions.”
szóval hollywood negyven évvel ezelőtt sem volt másabb, mint manapság -smúzolni kellett, hogy a befolyásos emberek felfigyeljenek rád, és oda kellett térdelni a pénzemberek elé az alamizsnáért is... és candy az a típus, aki évek óta megalázkodik, bár láthatóan ez a szopás most őt is megviselte... nem kellett sok, hogy letörjék a díjátadó utáni lelkesedésünket -én jól szoktam viselni a nehezen elviselhető karaktereket (a faszt, azért vannak olyanok, akik könnyen a bögyömbe másznak), de azért cc-t egyre szívesebben látnám egy busz alá lökve, keménykedjen ott a kerekek alatt... szép csendesen gyújtják fel a sorozatban a maffia-háború szikráit, minden nagyhal csak kicsit lép a másik tyúkszemére, akár tisztességtelen módszereket is bevetve (mondjuk kiskorú lányokat), de már lehet érezni a füstszagot, ami egyre terjedni fog a városban... miért gondolnánk azt, hogy a pornóba nem szivárognak be a társadalmi problémák, hogy az alkotók az egyenlőség zászlaját lobogtatják? hiába a forradalmak a hatvanas években, még nagyon sokat kell harcolni az igazságtalanságok ellen... (zajlik itt közben valami kurva-mentő-akció is, amit még nem fejtettek ki annyira, hogy igazán megértsem a lényegét.) (##09.24.)
