„india’s a home to all of us. we didn’t change when a line was drawn.”
én a bbc-sek helyében elgondolkoznék azon, hogy megkérjem chris chibnall-ékat, hogy kizárólag történelmi epizódokat írjanak a who-hoz, mert érezhetően az megy nekik a legjobban -gyaníthatóan azért, mert érzelmi oldalról közelítik meg ezeket a történeteket, így tudnak igazán hatni a rajongói szívekre. és ehhez most is kellett egy múltbéli háttér, ami egy komoly szégyenfoltja az emberiségnek (amikor mesterségesen kiszakították pakisztánt indiából, olyan ellentéteket szítva közben, amik nem igazán léteztek előtte), és közben személyes szintre is levitték a drámát azzal, hogy yaz családja került a középpontba... persze a whoniverse-es hagyományoknak megfelelően egy alien pár is kavart a háttérben, de azért örülök, hogy ezúttal nem ők voltak a gonoszok (azaz punjab démonjai), hanem a megtévesztéssel feltüzelt emberiség... jó látni, hogy megfelelő irányba próbálják nevelni a doktort szerető ifjú nézőket, akik talán belátják (miközben az őszinte könnycseppeket törölgetik a szemük sarkából), hogy a szeretet tudja igazán betemetni az árkokat, eltörölni a határokat, összekötni a különböző (kultúrájú, vallású, bőrszínű) embereket... (hjaj, szerelmes lettem, az ifjú menyasszonyt játszó amita suman megbabonázóan szép nő.) (##11.13.)