„i was violated, you self-righteous bastard... by someone else!”
még ha le is veszem azt a jelenetet, amikor jamie csak ki akarta provokálni a lányánál, hogy az feldühödjön, hogy ezzel bizonyítsa a saját igazát, akkor is azt éreztem, hogy furán viselkedik hősünk az egész epizód alatt -pedig pont nála kéne nagy dolognak lennie az erőszaknak, de úgy látszik, hogy a tizennyolcadik századot nehéz kiirtani abból, aki abba a korba született bele... viszont brianna jól demonstrálta a modern nőt, akinek joga van dühösnek lenni, akit nem kárhoztatnak azért, ha fájdalmában kioszt néhány pofont (apropó modernség, nagyon aranyos volt az a jelenet, ahol a két jövő-szökevény sorolta, hogy mik azok a dolgok, amik nagyon hiányoznak nekik ebből az elmaradottabb korból)... értem én, hogy roger seggfej tud lenni, de azért talán eleget szenvedett már a srác az írószoba keze által az elmúlt hetekben nem? vagy csak én érzem túlzásnak nála ezt a ’kerék alá teszlek, onnan is kiveszlek’ hozzáállást, az egyre növekvő sebesülés-készletét? de nem csak testileg, mentálisan is megviselték az események, jól itt is hagytak minket kétségek között a végén, hogy megtörik-e szerencsétlen, vagy mégis az igaz szerelmet választja-e... a boldog családi képek ma szívmelengetőek voltak a kis faházban, de talán nem baj, ha útrakelünk hőseinkkel a vad amerikai tájakra -bár attól függ, hogy mennyi csapdát tartogatnak nekik az írók ezen az úton... (×01.08.)
