„guys, i think we’re going to need a bigger time ship.”
ezért kell tartani egy japán származású írót a stábban, mert neki biztos eszébe fog jutni, hogy milyen régre is nyúlik vissza a kaiju történelem a szigetország filmjeiben... de hogy jön egy igazi japános óriás-polip a varázslényes évadba? nyugi, megoldották a író-srácok... az is tetszett, hogy nem felejtkeztek el arról, hogy mr.honda egyfajta allegóriaként képzelte el godzilla-t, a természet bosszújaként az atom-kísérletek után, vagy ha tágabban nézzük, akkor a japánra ledobott atombombák után. és most is működött, amikor a rendező a hirosima miatti rémálmairól mesélt... a b-szálon constantine kapta vissza az életerejét a jók oldalára sodródó, önmagát kereső nora darkh segítségével... a c-szálon a hivatalban kergetőztünk néhány valódi meselénnyel (uh, baba yaga-nak milyen kis szakálla volt), és úgy tűnik, hogy ismét sikerült véletlenül bővíteni a csapatot... mondhatjuk, hogy ide kapcsolódóan volt egy d-szál is, egy alkoholba és pulykasütésbe fojtott hálaadás heywood-éknál (elég komolyan bevonták nate családját a sorozatba megint)... szóval nem mondhatjuk, hogy hagytak volna unatkozni minket az írók -bár lehet, hogy mick-re kéne hagyniuk legközelebb is az írás nagyját, és akkor minden epizódban feltűnhetne egy három (vagy négy) csöcsű harcias amazon... (×04.07.)