„my philosophy is ’live the fast die rich’. hopefully in that bed upstairs with a duck girl riding me like a thoroughbred.”
elég lehangoló belegondolni abba a világba, amit a sorozat bemutat, hogy valaki elmenekül egy országból, abban a reményben, hogy jobbá teheti az életét egy új világban, de ott csak kirekesztés és megaláztatás várja... és brutálisan van ez ábrázolva, ahogy a polgármester lekezelően beszél róluk, ahogy a rendőrség meg sem fontolja, hogy a kínai ártatlan lehet, sőt, kapva kap az alkalmon, hogy bűnbakot faragjon belőle. és ez persze egyre növeli a gőzt a fejemben, reméljük hatásos lesz, ha kiereszthetem ezt a feszültséget... lépésről-lépésre színesednek a karakterek, ezt mindig jó látni, az izgága ifjú alvezér bemutathatta a kés-tudását, a déli zsaru előhúzta a sherlock-i tehetségét és empátiáját, de ami a legmeglepőbb volt, hogy milyen erő és határozottság lakozik a szöszi polgármesternében, aki szemrebbenés nélkül áll akármilyen férfival szemben is... (ahogy az előző részben, most is alkalmazták azt a trükköt a készítők, hogy egy kör-kamera-mozgás után angolra váltottak az addig mandarinul beszélő kínaiak, ami persze egy kényelmi módszer, mert tudjuk jól, hogy sok néző nem szeret olvasni tévézés közben, én viszont kicsit sajnálom, hogy még manapság is ritkán lehetnek olyan bátrak a készítők, hogy bevállalnak egy nagyobb adag idegen-nyelvűséget (igen, az americans a kevés üdítő kivételek egyike).) (×04.14.)