„some white picket fence nightmare”
uuuuuuutálom a kertvárost... de ez most jól jött, zseniálisan játszottak rá, ment a túlzó módon kifigurázás ezerrel. de ha nem a butanőkön a vigyorogtunk, akkor meg ott voltak hősnőnk epés és elmés megjegyzései hangosan és a narrációban (amiért újabb plusz pont, persze). ha meg nem poén volt, akkor épp szerelmesedtem bele ebbe a vörös cukorfalatba (tudom, már megint...). hol is van már a második rész...? (*10.02.)