„mr. compton, mr. northman, welcome to new orleans.”
(volt valakinek kétsége afelől, hogy ez lesz az idézetem...?) évek óta ugyanazt a tb-problémát szajkózom: a sok szál nem egyforma mértékben érdekel, de ez most mintha hatványozottabban lenne igaz. mert hogy tara átváltozása, a shifter-néni hisztije, a farkasok hülyeségei konkrétan hidegen hagynak. ezzel szemben a nola-vonal, kínzással, vallatással, kistanáccsal, vallással, vámpír-bibliával, csupa élvezetes percet hozott. ahogy newlin tiszteletes minden megmozdulása (akár a tévében, akár betáncolva a buliba), vagy pam mádám múltja és első találkozása eric-kel is nagyon szerethetőek voltak. szóval, jó ez, néha nyelni kell egy nagyot, mint amikor vérrög akad a torkodon vacsora közben... (**06.19.)