„no first name, no last name, just the doctor. always the doctor.”
na, ma lett elegem. épp bejelentik az új doktort, mindenki pezseg, engem meg megöl a guta, hogy évek óta nem vagyok képes bepróbálni a sorozatot. pedig milyen legendás. és popkulturális referencia. és masszív a rajongótábora. és odavan érte neil gaiman is. és... úgyhogy megküzdöttem a google-lal, vettem egy nagy levegőt, mert azt hallottam minden felől, hogy az elején túl kell esni, és túlestem. és még csak a küszöbben sem botlottam el, simán átugrottam. emberek, nekem ez tetszett! akik fikázzák a gagyi trükköket (meg a túlzásokat), azok elfelejtenek valamit: ez egy angol gyerek-műsor. egyáltalán nem bántották a szememet a dolgok, szerintem inkább egy nagy adag bájt adtak hozzá. de miért is kéne komolyan venni egy időutazó űrlény kalandjait? akit christopher eccleston nagyszerűen hoz, van benne kellő mértékű idegenség és lükeség. billie piper-t a secretdiary óta imádom, igaz, a nyitójelenetben azt vártam, hogy a kamerába kezdjen beszélni... szaporítsam még a szót? örülök kedves doktor, hogy megérkezett az én univerzumomba is, nagy kaland lesz önnel tartani, érzem. (+08.04.)
