„this killer can’t accept her reality.”
will-re fókuszáltunk, mondjuk ez így furán hangzik, hogy a sorozat főszereplőjét helyeztük a középpontba, de ez már csak egy ilyen sorozat. persze volt gyilkos is, szokás szerint fura, és hozott magával néhány morzsát a klasszikus horror-filmekből (lásd a hosszú nyitány, az ágy alatt tartózkodás, hovatovább, a kinézete), de csak mellékesként kezeltük. így tele lehetett tölteni a részt bizonytalanságokkal, érezzük mi is azt, mint a hősünk, hogy fogalmunk sincs, mikor látjuk a valóságot és mikor az erőteljes képzelőerő játékát. de nem csak úgy dobálnak minket, magyarázatot is kapunk a furcsa állapotra, és hát ki más lenne a háttérből kísérletező őrült tudós, ha nem a mi jó doktorunk. (+08.12.)